Babanevek – avagy eljött az idő

Valamikor a 14. hét környékén vese ultrahangra kellett mennem, mert felfáztam és ki kellett zárni a vesemedence gyulladást. Egészen eddig az eseményig teljesen biztos voltam benne, hogy fiúnk lesz. Kellett várnom egy kicsit a váróban, de hamar bejutottam. A nővér kedves volt, viszont látszott rajta, hogy fáradt. Bejött a doktor és nagyon erősen törte a magyart, valamint nem tudott magázódni, szóval hamar jó hangulat alakult ki, mivel tegeződve igen jó tudok lenni. 🙂
Szóval, miután megnézte a veséimet rájött, hogy babát várok és annyira felvillanyozta a dolog, hogy teljes uh. vizsgálatot csinált a magzatomon. Gondolom nem sok ilyen látványban van része. Nagyon édes volt! 🙂 Megkérdezte, hogy megnézzük e a nemét. Mondtam, hogy persze, de szerintem még korai és egyébként is szerintem fiú lesz. Vigyorogva fogadást ajánlott és közölte, hogy szerinte lány.
Ez volt az a pillanat, mikor tudatosult benne, hogy a valóság nem mindiggirl-baby-belly-blue-41271 egyenlő a vágyaimmal. Tény, a 14. héten még nem lehet megmondani pontosan, de ott és akkor csalódott lettem. Igen! Csalódott…szörnyű ezt így kimondani, főleg, hogy a párom valamikor elszólta magát, miszerint Ő örülne, ha lányunk lenne. Valahogy azt akartam, hogy a gyermekünk tovább vigye az én nevemet is és ezt a fiúk tudják megtenni.
Néhány hét eltelt és én még mindig ragaszkodtam az elképzeléseimhez, szorgosan gyűjtögettem a fiú neveket, ami nem egyszerű. Bújtam a netet, hogy az anyakönyvezhető neveket górcső alá vegyem. Mondanom sem kell, hogy kb 2 óra alatt úgy elzsibbadt az agyam, hogy le kellett feküdnöm aludni. 🙂 A párom nem igazán volt a segítségemre, hisz szerinte meg kellene várni míg biztosat tudunk. Nem hatott meg! 🙂 Még mindig ragaszkodtam az elképzeléseimhez és letettem a voksomat a Dominik név mellett.
Eljött a 18. hét és ismét ultrahang következett. Irány a doki és feltettem neki is a kérdést. Ekkor már azért fel voltam készülve és drukkoltam magamnak. A nőgyógyász összevonta a szemöldökét és mielőtt a babám ismét hátat fordíthatott volna neki, közölte, hogy lány. Elmosolyodtam, de most inkább már azért, mert örömmel töltött el, hogy apuci pici lánya lesz. 😀 És ekkor kezdődött a nevek kálváriája. Felhívtam a páromat és közöltem, hogy lány lesz, de valahogy egyikünk sem hitte el, mivel elvileg csak mostanában a 24. hét körül lehet biztosat mondani, legalább is a szakirodalom szerint.
Tehát kikukáztam az összes fiú nevet és kezdtem elölről csak most lány nevekkel. Valahogy mintha sokkal több lánynév lenne anyakönyvezhető, sokkal több és ráadásul találtam igazi elmebeteg neveket is (de ezeket nem írom ide, mert nem szeretnék senkit megbántani, ha esetleg a szülei vicces kedvükben neki adták). De tényleg! Némelyiket többször el kellett olvasnom, hogy egyáltalán értelmezni tudjam. 🙂valentine-heart-romantic-love.jpg Ha nem tévedek nagyot, akkor több 1000 név közül válogathattam és kb 4 nap alatt leszűkítettem 19 névre a lehetőségeket: Csente, Csenge, Hajnal, Angyal, Arina, Luca, Pálma, Zselyke, Bíborka, Katinka, Hanga, Hanna, Jázmin, Maja, Lana, Eleanor, Elza, Szófia.
Na igen, azért volt olyan mikor ezzel álmodtam. Igyekezetem a felvillanyozott hangulatomat átragasztani a páromra is, aki még mindig azon a véleményen volt, hogy nem biztos, ezért nem is akart erről beszélgetni. Megbántott ezzel, mert én meg úgy éreztem, hogy szükségem van egy névre. Kötődni akartam a gyermekünkhöz és azt hittem, ha nevet adok neki és azon szólítom, akkor majd sikerül. Teltek a hetek ismét, néha elővettem a neveket és átolvastam, próbálgattam a vezetéknevekhez vagy épp kombinálva a keresztneveket, de volt hogy újakat kerestem, kicseréltem, kitöröltem, visszavontam…próbáltam megint bevonni a páromat, aki még mindig ellenállt… és megint dokihoz kellett mennem. A citológia miatt vagyok veszélyeztetettnek nyilvánítva és eljött a következő szűrővizsgálat időpontja. Ez 3-4 napja volt. Sok mindent megtudtam a dokitól, főleg azt, hogy nem abban a kórházban fogok szülni, amit eredetileg feltételeztem, de nem is baj.

Szóval mondom a dokinak, hogy szeretnénk 3 vagy 4D-s uh-t valamikor, mert jó lenne biztosan tudni, hogy mi is a gyerek neme és ez még szórakoztatónak is tűnik. Furán nézett rám és közölte, hogy ha jól emlékszik, akkor azt mondta, hogy lány lesz. Mi ezzel a gond? Meghökkentem. Először azon, hogy emlékszik, aztán meg, hogy 18. héten biztosra mondta. Gondolom látta rajtam a döbbenetem és megnyugtatott, hogy 4 hét múlva úgy is találkozunk, akkor csinálhatunk 4D-t is, ha még mindig szeretnénk. Naná, hogy igent mondtam. 🙂
hajnalMég aznap este elmeséltem itthon a fejleményeket, de most már nem erőlködtem a nevek világán, gondoltam, hogy majd egyszer megbeszéljük, úgy is hamarosan el kell kezdenünk intézi az apasági nyilatkozatot. Végül is arra nem számítottam, hogy vasárnap, azaz tegnap úgy 15 perc alatt dűlőre jutunk, de annyira szürreális az egész. Megvan a név és nem is volt nehéz, de most meg szoknom kell, hogy pocaklakó, maszatka vagy épp kisasszony helyett Hajnal-nak szólítóm.
Hajnal Eleanor néven fogja meglátni a napvilágot. És még mielőtt valaki meggyanúsít minket, hogy hibbantak vagyunk, mert egy kocsiról nevezzük el a gyereket, szeretném jelezni, hogy igazuk is lenne, ha valóban ez lett volna a cél. Mi is tudjuk, hogy az Eleanor egy csodálatos Ford Mustang beceneve…de mit képvisel emiatt ez a név számunkra? Erő, dinamizmus, kitartás…soroljam még? 😀ford-mustang-1967-eleanor-wallpaper-3

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s